A tanulási zavar szó hallatán sok szülő és pedagógus megijed. Az első reakció gyakran: „Mi lesz így vele az iskolában?” vagy „Hogy fog boldogulni a jövőben?”. Ezek teljesen érthető aggodalmak – de a jó hír az, hogy a tanulási zavar nem egyenlőek a tanulás lehetetlenségével. Tanulási zavar nem egyenlő a kudarccal A legtöbb tanulási zavar nem az intelligencia hiányát jelzi, hanem azt, hogy az agy másképp dolgozza fel az információkat. Tanulási zavarról bővebben ebben a cikkben olvashatsz.
https://www.jatszvaolvass.hu/mi-a-tanulasi-zavar/
Ezért van az, hogy egy gyerek, aki nehezen olvas, lehet, hogy kiválóan szerepel a vizuális vagy gyakorlati feladatokban. A cél tehát nem az, hogy a nehézséget „eltüntessük”, hanem hogy megértsük és kezeljük, ezzel lehetőséget adva a gyermeknek a fejlődésre – a saját tempójában és módján.
A magabiztos fejlődés lehetséges
● gyakorlati,
● szülők és pedagógusok által is alkalmazható,
● és a legfontosabb: önbizalomra épülő fejlődést támogat.
A sikeres kezelés első és legfontosabb alapköve a korai felismerés. Minél hamarabb
észrevesszük, hogy egy gyermek nem a megszokott módon halad, annál gyorsabban tudjuk
megadni neki a szükséges támogatást – és megelőzhetjük a kudarcélményekből fakadó
szorongást vagy önbizalomvesztést.
Mire érdemes figyelni?
A következő jelek már óvodás- és kisiskolás korban is utalhatnak tanulási zavarra:
● Késlekedés a beszédfejlődésben
● Problémák a rímeléssel, hangzók megkülönböztetésével
● Nehézség a színek, formák, betűk azonosításában
● Lassú, vontatott olvasás vagy írás
● Gyenge memória, nehezen rögzülő szókincs
● Számolási problémák vagy időérzékelési gondok
● Figyelemzavar, hiperaktivitás, impulzivitás
Fontos, hogy ezek önmagukban nem jelentenek diagnózist, de jelzést adhatnak a szülőnek
és pedagógusnak arra, hogy érdemes mélyebben megvizsgálni a helyzetet.
Kihez forduljunk?
Ha felmerül a gyanú, az első lépés egy nevelési tanácsadó, gyógypedagógus vagy
gyermekpszichológus bevonása. Ők el tudják végezni a szükséges vizsgálatokat és
tanácsot adnak a további lépésekről.
Ne félj kérdezni
Sok szülő halogatja a segítségkérést, mert nem akarja „megbélyegezni” a gyermekét. Az
igazság azonban az, hogy minél tovább várunk, annál több kudarcélmény gyűlik össze, és
annál nehezebb később visszaépíteni az önbizalmat.
Miután felismertük a tanulási zavart, a következő lépés egy olyan egyéni fejlesztési terv
elkészítése, amely figyelembe veszi a tanuló képességeit és fejlődési ütemét. Ez a terv segít
abban, hogy ne a hiányosságokra, hanem a fejlődési lehetőségekre helyezzük a hangsúlyt.
Mi az az egyéni fejlesztési terv?
Egy strukturált dokumentum, amely tartalmazza:
● a tanuló erősségeit és gyengeségeit
● konkrét, elérhető célokat (pl. „fejlesztés a szövegértés területén 3 hónapon belül”)
● az alkalmazott módszereket és eszközöket
● a rendszeres értékelés módját (pl. heti vagy havi megfigyelések, mérések)
A terv célja nem az, hogy „behozza a lemaradást”, hanem hogy megmutassa az utat az
egyéni fejlődéshez.
Kik készítik el?
Az egyéni fejlesztési tervet jellemzően közösen készíti:
● a szülő
● az osztályfőnök és szaktanárok
● gyógypedagógus
● és, ha szükséges, pszichológus vagy logopédus
A gyermek is bevonható – főleg, ha már nagyobb –, így saját maga is tudatosabban
kapcsolódik a tanulási folyamatához.
Fontos, hogy a terv legyen:
● specifikus – mit szeretnénk elérni és mit kell tenni a cél érdekében
● mérhető –időt is határozzuk meg pl: tanév vége
● elérhető, reális – ne vállaljunk túl nagy célokat egyszerre
● rugalmas – idővel módosítható legyen
● ellenőrizhető – nyomon követhető legyen a haladás pl: minden nap 1 órát
foglalkozom a feladattal
Tipp: Tartsatok 2-3 havonta egy „értékelő beszélgetést”, ahol megbeszélitek, mi
működött jól, és mit kell változtatni.
