Iskolaérettség egy tanító szemüvegén keresztül – Csajbók Hajnalka

Amikor gyermekünk eléri azt a bizonyos kort, az érintett szülőkben megfogalmazódik a kérdés: menjen, vagy ne menjen iskolába a gyerek? 

Jelen törvény szerint az a gyermek, aki adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét iskolaköteles Magyarországon. Meglátásom szerint, azonban ez nem ilyen egyszerű és egyáltalán nem időponttól függő dolog, minthogy nem válunk varázsütés szerűen egyből felnőtté 18. születésnapunk betöltésekor sem.  

A fizikai fejlődésen túl, az értelmi és lelki érettségek is megmutatkoznak egy 6-7 éves gyereknél, nagy egyéni különbségek lehetnek. Nem mindegy, hogy gyermekünk unatkozik az óvodában, nehezen talál partnert a játékhoz, vagy még az óvodai játékok kötik le figyelmét és igényli a délutáni alvást.

A túlzott aggódás helyett érdemes először is visszagondolnunk saját iskolai éveinkre, hogyan éltük meg a váltást. Valószínűleg, ez nem lesz egyszerű feladat, mert nem okozott bennünk nagy törést, ezért a kétségbeesés helyett célszerű a realitást választani.

Azaz, próbáljuk meg valójában látni gyermekeink képességeit. Ebben nagy segítségünkre lehetnek azok, akik a legtöbb időt töltik gyermekünkkel és még szakemberek is, vagyis az óvodapedagógusok. 

Tapasztalatom szerint az, hogy a gyerek miként tekint az iskolai feladatokra, a tanulásra, a pedagógusokra, a szülői hozzáálláson múlik, hiszen ő a közvetítő a gyerek és az iskola között. Nagyon nem mindegy, hogy a szülő meg tudja-e találni a hangot a gyermek pedagógusaival, szülőtársakkal, ezeken a kapcsolatokon is nagyban múlhat a gyerek boldogulása és egyben a boldogsága is. 

Fogadóórán az óvodapedagógus feladata vázolni azt, lát-e elmaradást, hiányosságot, amely behozható vagy esetleg nem behozható iskolakezdésig. Továbbá segítségünkre lehetnek a fejlesztő pedagógusi, logopédusi jellemzések, ha valóban indokoltnak látjuk az óvodában maradást. Ezen szakemberek véleménye és a saját szülői meglátásunk adhat választ a kérdésre.  –  Csajbók Hajnalka, tanító

Hasonló cikkek