Mit tehet a szülő annak érdekében, hogy gyermeke iskolaérett legyen? Semmiképpen se ültesse le feladatlapozni minden nap! Bár vannak kimondottan jól összeállított füzetek vagy feladatlapok, a gyermek alapvetően nem attól válik éretté az iskolára, hogy ezeket hibátlanul megoldja. Akkor mégis mit tehet egy szülő?
- Minőségi idő és beszélgetés
A minőségi idő a születés pillanatától kezdve nagyon fontos. Azt az időt nevezzük így, amikor minden más zavaró tényezőt ki tudunk zárni és csak az adott tevékenységre, személyre tudunk fókuszálni. Tehát szánjunk gyermekünkre valódi időt. Amikor nem főzés közben beszélgetünk vagy játszunk, amikor nem kell az órát nézni és a tesóért futni az iskolába stb. Minőségi időnek számít az a tevékenység, ami a gyermeket feltölti és csak a jelenlévő felekről szól. Tehát egy közös társasjáték, egy közös alkotás, egy nagy biciklizés. Ebben a minőségi időben és azon túl is beszélgessünk sokat a gyermekünkkel. Ez egy igen nehéz feladat. Ugyanis a milyen napod volt, mi volt az oviban, mit csináltál kérdésekre nem kapunk érdemi választ. Mesélhetünk közösen gyermekünkkel. Kezdjük el mi a mesét mondjuk egy kis medvebocsról, aki óvodába ment. A gyermek folytassa, mi is történt a mackóval. Vagy mondjon a gyermek jó hírt és rossz hírt a saját napjáról. Aztán ne egyet, hanem amennyit csak tud. Esetleg játsszunk a plüssökkel. Legyenek ők az óvodások, gyermekünk az óvó néni vagy bácsi. Beszélgessünk mindig, amikor a gyermek kéri.
- Meséljünk gyermekünknek
Az esti mese olvasása sokszorosan megtérül. Fejlődik a gyermek szókincse, szövegértése, szövegalkotása, érzelmi intelligenciája, problémamegoldó gondolkodása. Sok-sok terápiás jellegű, relaxálást segítő, tanulságos mese található a gyermekirodalomban. Figyeljük, gyermekünk milyen típusú meséket választ és meséljük neki azokat. Egy-egy mese lehet, hogy hetekig kedvenc lesz, és már fejből tudja a gyermek, de amíg kéri, azt olvassuk neki! Kisebb korban választhatunk olyan meséket, amelyek mindennapi történeteket írnak le, így egy adott helyzetben visszautalhatunk neki a mesében történtekre.
- Minél kevesebb „kütyü”
A mai gyermekek életéből már nem lehet teljesen kizárni a „kütyüzést”. Talán nem is kell. De meg kell tanítanunk arra, hogyan használja okosan. Felügyelet alatt és szigorúan korlátozott meséket nézzen vagy játékokat használjon. Sok fejlesztő játék is elérhető már telefonos alkalmazásban vagy számítógépen online formában. Válasszuk ezeket, amikor gyermekünk épp a „kütyü-idejét” tölti. Persze a legjobb az lenne, ha óvodás korban egyáltalán nem kerülne telefon, tablet stb. a gyerekek kezébe.
- Vonjuk be őket a mindennapi tevékenységekbe!
Rengeteg olyan tevékenység van a mindennapokban, amelyek felérnek egy fejlesztő játékkal vagy feladattal. Játékos módon fejlesztik a gyermek tanulási képességeit.
- Párosítsunk zoknit! Ez rögtön két dolgot is fejleszt: a vizuális észlelést, differenciálást, valamint a finommotorikát. Ha még szét is válogatja a gyermek, hogy melyik kié, és melyik fiókba fog kerülni, akkor rögtön halmazokat képzett adott tulajdonság alapján. Ezenkívül kialakul a pár fogalma, azaz, hogy az egy pár az 2 darab zokni.
- Bár sok családban már elterjedt a szárítógép használata, azért akadnak olyan ruhadarabok, amelyeket így is teregetnünk kell. A teregetés során szintén több képesség fejlődik. Egyrészt a problémamegoldó gondolkodás, a tervezés. Ugyanis előre ki kell találni, mit hova lehet teríteni, hogy a többi is elférjen. S néha bizony ezt újra kell tervezni. Rá kell jönni, hogy egy ruhadarab áthelyezésével egy másiknak nagyobb helyet tudunk biztosítani. Valamint ha már kiteregettünk, akkor célszerű a ruhákat oda is csipeszelni, ami szintén finommotorikát fejlesztő gyakorlat.
- Válogassunk! Bármit, amit csak lehet. Mosás előtt ruhákat szín szerint, tiszta ruhákat a helyük szerint, törölközőket méretük szerint, zöldséget, gyümölcsöt fajtája szerint. Bármit, ami éppen a mindennapi tevékenységünkbe illeszthető.
- Tanítsuk meg a gyermeket teríteni, ami egy nagyon fontos matematikai alaplépést rejt magában, ugyanis pont annyi tányért teszünk, ahány kanalat és pont annyi poharat is, tehát az asztalra mindenből ugyanannyi darab kerül. Valamint egy helyre sosem teszünk kettő egyforma dolgot.
- Cipőfűzés, cipőkötés, gombolás, cipzárhúzás…csupa jó móka és mind komoly előrelépés a fejlődésben, sőt segíti a szülők, óvónők munkáját is.
- Nyelvi játékok
A nyelvi játékok többsége azért nagyszerű, mert bárhol játszhatjuk mindenféle eszköz nélkül. Kiváló időtöltés autóban, orvosi rendelőben, bankban stb. Néhány példa:
- Szógyűjtés adott hanggal vagy szótaggal. Bármilyen hangot vagy szótagok használhatunk hívóként. Pl.: mi kezdődik úgy, hogy „S”? Mi kezdődik úgy, hogy „KA”? Amikor a gyermek elakad, segítsük így: Mivel eszed a leveset? (kanál) vagy Mit teszel a nyakad köré télen? (sál)
- Szólánc: az egyik játékos mond egy szót, a következő játékos annak utolsó hangjával kezd egy másik szót és így haladunk tovább. Kezdetben segítenünk kell a gyermeknek leválasztani az első és utolsó hangot, de ezzel a játékkal sokat tehetünk a későbbi olvasás- és írástanulás érdekében.
- Gondoltam egy… mondjuk folytassuk úgy, hogy állatra, de bármi más is lehet a gyermek érdeklődésének megfelelően. A gyermek pedig kérdez. Hány lába van? Mit eszik? Hol él? Megelőző lépésként játsszuk úgy, hogy megkérjük a gyermeket, gondoljon egy állatra és kérdezzünk mi. Így tanulja meg a kérdezési technikát. Ne legyen klasszikus barchoba játék, ahol csak igen és nem lehet a válasz. Itt szabad kifejtős válaszokat adni.
- Mondj 5… bármit. Állatot, gyümölcsöt, madarat, virágot, várost, bútort, színt. Ezzel nem csupán főfogalom szerint csoportosítunk és szókincset fejlesztünk, de a megszerzett tudásunk rendszerezése és előhívása is fejlődik.
- Napi- és heti rend kialakítása
Az időbeli tájékozódás az egyik legnehezebb feladat a gyerekek számára, önmagától nagyon nehezen és későn alakul ki. Sokat segíthetünk azonban azzal, ha szabályos napirendet követünk, és esetleg a hét napjait is megkülönböztetjük valamilyen módon. Mindezeket pedig kis képekkel, jelekkel szemléltetni is tudjuk. A napirend kártyák sok helyen megtalálhatóak, azokat nem is nehéz elképzelni, hiszen hasonlóan zajlik minden családban: felkelünk, reggelizünk, fogat mosunk, öltözünk, oviba megyünk, ott játsszunk, eszünk, alszunk, jönnek értünk, ovi után játszótér vagy nagymama, esetleg bevásárlás, otthon egy kis játék, vacsora, fürdés, mese és alvás. Persze egyéni eltérések, szakkörök színesítik a programot. A heti rend ettől változatosabb lehet és sokkal egyénre szabottabb. Például: hétfőn apa fog mesélni, mert hamar hazaér a munkából, kedden társasjáték nap van, ekkor együtt játszik a család, szerdán átjönnek a mamiék vigyázni ránk, mert anyáék kettesben töltik az estét, csütörtökön csak anya van velünk, mert apa sokáig dolgozik, pénteken sportnapot tartunk, amikor együtt tornázik a család. Szombaton és vasárnap itthon vagyunk és sok érdekes dolgot csinálunk együtt. Ez tényleg csak egy példa, minden család maga tudja összeállítani, de bármit is tartalmaz a heti rend, a gyermeknek nagy segítséget ad a hét strukturálására.
- Feladatlapok
A végén azért illik megemlíteni azt is, hogy bár nem elsődleges tevékenysége ez a nagycsoportos gyermekeknek sem, de ha heti 1-2 alkalommal leülünk színezni, rajzolni, esetleg néhány játékos feladatlapot kitölteni, azzal bizony sokat segítünk nekik az iskola előtt. Tilos minden nap és tilos órákat tölteni ezzel. De vannak játékos, kedves, szép grafikával készült füzetek, könyvek, amik támpontot is adhatnak a szülőknek abban, hogy mit tud átlagosan egy 5-6 éves kisgyerek
