Lassan véget érnek az óvodai ballagások. A szülők könnyes szemmel, büszkén
tekintenek gyermekükre, aki nemrég született és máris búcsúzik az óvodától.
Ahová pici gyermekként érkezett és most már iskolaérett. Mennyi változás történt
ez alatt a 3-4 év alatt. Mennyit fejlődött, ügyesedett, okosodott! Egy apró sóhaj a
boldog pillanatban: De jó lenne megállítani az időt!
Miközben boldogan, mosolyogva nézzük életünk értelmét, hátulról elkezd
motoszkálni egy gondolat: Hogy fogja magát érezni az iskolában? Sok új barátja
lesz? Hogy fog megülni a padban? Tud majd figyelni? Szépen fog írni? Hogyan
fog teljesíteni? Mi lesz, ha ott is folyamatosan beszélni fog?
Először is: ne parázz, mert azt a gyerek is megérzi, átveszi. Természetesen
készülni kell az iskolára, be kell szerezni az iskolatáskát, tolltartót, füzeteket,
ceruzákat, radírt, torna felszerelést és még sok mindent. A legjobb, ha együtt
vásároltok be, de ne felejtsd el, hogy te vagy a felnőtt. Első szempont a
praktikusság legyen a külső csak utána következzen.
Ne szabadítsd a bolt kínálatára (a túl sok lehetőség között nem tud dönteni), ajánlj fel 2-3 táskát pl.,
ami közül választhat. Emeld ki miért előnyös az a termék (sok zsebe van, jól illeszkedik a hátára, könnyű bele pakolni), ezzel segítheted, befolyásolhatod is az elhatározását. Ez a könnyebb része.
Kicsit nehezebb és hosszabb folyamat a tanulásra való felkészítés. Az óvó nénik nem csak játszottak, hanem mindenféle módszerrel fejlesztették, élesítették is a
kicsikéd elméjét. Mégis, nagyon sok múlik rajtad. Ez nem azt jelenti, hogy mindenféle fejlesztő foglalkozásra kell járnia.
Add neki a legdrágábbat: az idődet. Első és legfontosabb, hogy beszélgess sokat a gyermekeddel. Mindegy miről.
Csak fogalmazza meg, mondja el a gondolatait. Ne csak egyszavas válaszokat adjon. Válaszoljon a Miért? kérdésekre. Vitatkozz vele, érveljen. Persze ugyanezek vonatkoznak rád is. Tudom, meglepő, de igaz. Te vagy a példakép, a minta. Most még téged akar utánozni. Olyan akar lenni, mint te. (Becsüld meg jól ezt az időszakot, nem tart sokáig!)
Esténként mesélj neki. Ezekből a mesékből
gyűjti szókincse nagyrészét, amit a hétköznapokban nem biztos, hogy használunk. Ezek a meghitt pillanatok alakulnak át a későbbiekben beszélgetéssé, amikor elmondja a problémáit. De kell, hogy legyen előzménye, amikor csak rá figyelsz.
Vidd magaddal a boltba. (Tudom, sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb nélküle vásárolni.) Tanulja és szokja meg, hogy nem lehet mindent megvenni, amit csak megkíván. Nem szégyen azt mondani, hogy valami túl drága. Hallja, hogy van amit „kiló -ra, van amit literre, van amit darab-ra vásárolsz. Ezzel olyan
tájékozottságot biztosítasz a számára, amivel a későbbiekben könnyen eligazodik majd a mértékegységek tanulásakor.
Hagyd játszani. Szaladgáljon, focizzon, labdázzon, másszon fára (ha olyan szerencsés helyzetben vagy, hogy ezt meg tudod oldani). Nem baj, ha koszos lesz. (Fülénél fogva mehet a zuhany alá és kész. ��) Használja minél többet a kezét. Homokozzon, gyurmázzon, fessen, rajzoljon. A festéshez érdemes előkészülni, papírral letakarni az asztalt. Egy esős hétvégén remek szórakozás. Festhet az ujjával is (ujjnyomda), ha ügyesebb használhat ecsetet is. Előfordul, hogy nem érdekli, nem akar rajzolni, festeni. Ekkor kell, hogy te is állj be játszani.
Az írás kialakításához elengedhetetlen a finommotorika fejlesztése, amihez ezek a legjobb módszerek. Sok gyerekről hallottam, hogy nem köti le a rajzolás, színezés, festés. Általában azt nem szeretjük, amiben nincs sikerélményünk.
Nagyon jó Youtube videók vannak, ahol megmutatják hogyan rajzoljunk könnyen. Én is használtam. Tanultam rajzolni, illetve a gyerekekkel órán követtük lépésről lépésre. Cuki macik, kiskutyák születtek a rajzlapon még azoknak a gyerekeknek is, akik addig szinte csak „firkáltak”. Ha megadod neki az első sikerélményt, onnantól bátrabb lesz, magától is nekiáll rajzolgatni. Nem baj, ha nem tökéletes, de elhiszi, hogy meg tudja csinálni! Ezzel valódi önbizalmat adsz neki, rájön, hogy ha most nem megy neki valami az nem végleges. Bármi megtanulható, csak tenni kell érte.
Hagyd unatkozni. Nem neked kell megtölteni minden percét. Legyenek feladatai, amit el kell végeznie (ruhát a helyére pakolni, játékokat elrakni, segíthet a takarításban), legyen „szabad ideje” is. Ez viccesen hangzik, egy 6 évest illetően.
Találjon ki magának játékot (nem tablet és társai). Építsen bunkert, legyen ő a hős, mentse meg a bajbajutottakat. Használja a fantáziáját. Nem kertelek, ez kemény harc, nehéz ütközet lesz neked is. Viszont segít a gyermek agyi fejlődésében, fejleszti a képzelőerőt, a nyelvi kifejezését, fontos szerepe van a viselkedésminták-, társas kapcsolatok kialakításában, oldja a feszültséget.
Gulyásné Zichar Erika
Tanulási coach, pedagógus